My Mommy Melody

Nemrégiben az egyik kismama csoportban hatalmas port kavart egy bizonyos kép.

A fotó nem volt se erőszakos, se vallásos, se nem volt semmi erotikus tartalom rajta. Sokkal nagyobb „bűne” volt ennek a képnek. Olyan morális értékeket tiport, melyet bizonyos anyukák szörnyű felháborodással tudtak csak tudomásul venni…

Ezen a képen ugyanis a baba éppen tévét nézett – egészen pontosan megtalálta az otthoni alapzaj forrását, a nyakát nyújtogatta a készülék felé, és teljes lenyűgözéssel pillantgatott felé (a lenti kép csak illusztráció).

Persze a szuperanyuk nem hagyták szó nélkül, és kifejtették, mekkora felelőtlenség ez, hiszen mennyire rossz hatással van egy ilyen picúrra, illetve annak még fejletlen idegrendszerére a képernyő, a villódzás. Volt, aki kifejtette, hogy náluk – biztos, ami tuti alapon- készülék sincs a lakásban. De van, aki szigorú korlátozás alá von minden kütyüt, a nagyobb tesóknál és a kisebbeknél is, nehogy bármilyen káros hatása legyen.

Arról pedig akkor még szó sem esett, hogy a kicsik – többek között az én kisfiam is – olyan világba születtek már bele, ahol az internet alap; okostelefonja az emberek jelentős hányadának van (gyerekeknek pedig egyre korábban lesz); Facetime-on vagy más videóhívással keresik őt a nagyszülők; ezen felül pedig 3D nyomtató, Google szemüveg, Okos Otthon és a jó ég tudja, még miféle kütyük kezdenek szépen beszivárogni a mindennapjainkba.

Az Ő gyerekkora, ezeknek a gyerekkora teljesen másképp alakul, mint a miénk: míg mi azon nőttünk fel, hogy betárcsázunk a neten, hogy némi információhoz jussunk mondjuk a középiskolai házinkhoz, addig ők már egy kütyükkel teli világban fogják a szárnyaikat bontogatni. Ők már digitális bennszülöttek lesznek.

Ők már egy másik generáció.

A ma oly divatos generációs logika alapján az X és Y generációval, és a köztük lévő szakadék feloldásával már számos könyv, számos előadás és még ennél is több munkahely foglalkozik. Az ő árnyékukban, a munkaerőpiac leendő szegmenseként pedig megjelent a Z  generáció, melyről szintén egyre több cikk lát napvilágot. A mostani csöppségekről, az Alfákról viszont  - egyenlőre- annál kevesebb szó esik. Többek között azért, mert ők még kisgyerekek – a legidősebb Alfák is „csak” 9 évesek.

Laikusoknak, akik épp csak belecsöppennek: mi ez a generációs felosztás?

Mannheim szerint egy korcsoport akkor tekinthető generációnak, ha valamely közös immanens tulajdonság, nemzedéki tudat, közösségi jegy jellemzi őket, s ehhez három feltétel szükséges: a közös tapasztalat (élmény); a tényleges egymásra orientálódás és a közös helyzetértelmezés, attitűdök, cselekvési formák. Strauss és Howe erre építkező modellje szerint nagyjából 15-20 évente megy végbe a társadalomban a mannheimi értelemben vett generációváltás.

X generáció (digitális bevándorlók, McDonalds-nemzedék): A ma, a munkaerőpiac derékhadát alkotó, körülbelül a 60-as évek második felében és a 70-es években született korosztály tagjai fiatalon találkoztak az informatikai eszköztárral, tulajdonképpen belecsöppentek a digitális világba. Tanúi voltak, ahogy a számítástechnika előbb informatikává, majd információs társadalommá bővül. Életükben többé-kevésbé jelen van az internet. Szabadidejükben az offline tevékenységek dominálnak, fő információforrásuk az újság, a rádió és a TV voltak.

A munkavégzésük közben a fő motivációjuk a pénz, a fizetés, ami magánéleti nagy küldetésükhöz is hozzásegíti őket: a stabil egzisztencia és anyagi háttér megteremtéséhez, mind önmaguk, mind családjuk számára. Az ő idejükben a pályakezdési lehetőségek, és azok száma jóval magasabb volt, mint az őt követő generációké.

• Nagyobb türelem
• Nagyobb munkafegyelem
• Külső tényezők kizárása

Oktatásuk idején még az orosz volt a kötelezően megtanulandó nyelv, emellett nem vagy maximum egy nyelvet sajátítottak el.

Az Y generáció (Millenárisok): a 80-as, 90-es években született korcsoport tagjai kisgyermekként találkoztak az internettel, digitális bennszülöttekként magabiztosak az eszközök kezelésében, a hálózati térben való eligazodásban, természetes közegük a digitális univerzum, netes személyiségük tudatosan alakított. Erős médiafüggés jellemzi őket, gyorsan reagálnak a technológiai változásokra.

Munkavégzésének elsődleges küldetése nem a fizetés megszerzése, hanem a folyamatos személyi és szakmai fejlődés, feljebblépés. Olyan munkahelyet keres, ami tudja kezelni a karriervágyát, és ahol ezek mellett folyamatos visszajelzéseket kaphat munkájára.

Az Y generáció tagjainál fontosabb lett a munka-magánélet egyensúly, sőt, elvárják, hogy hivatásuk mellett tudjanak foglalkozni szabadidős tevékenységekkel, hobbijaikkal.

A Z generáció (facebook-nemzedék): ők az ezredfordulókor és utána születtek. Tagjai „számítógép-szüzessége” elvesztésekor már a közösségi hálózati tér teljességével találkoztak, nem is tudják milyen az élet internet nélkül, elsődleges kommunikációs felületük már nem is az e-mail, hanem a közösségi háló. Legfontosabb kulturális, nemzedéki különbség a korábbi generációktól, hogy nem csak tartalmat fogyasztanak, hanem tartalmat is szolgáltatnak, gondoljunk csak a Youtube-ra, a Facebookra, Twitterre, torrentoldalakra. jellemző rájuk a multitasking, a párhuzamos cselekvés: egyszerre írnak blogot, hallgatnak zenét, követik e-mail és közösségi háló forgalmukat, döntéshozataluk felgyorsul.

A Z generációs munkavállalók célja az önmegvalósítás. Sokkal sikerorientáltabbak, mint mondjuk az Y generáció.

És aztán…? A mi gyerekeink kicsodák akkor?

A generációelmélet szerint 2010-ben volt generációváltás. Ekkor, a „generációváltás” évében jelent meg az iPad, az Instagram és az év szava is az „App” (alkalmazás) volt.

Bár még keveset tudunk erről a generációról, összegyűjtöttem az 5 legfontosabb ismérvet, amivel már most számolnunk kell:

Technológiai szakértők

• Beleszülettek az IWatch, Siri, Facetime világába, ezért még inkább járatosabbak lesznek a technológiában, mint a korábbi generáció.
• Nem ismerik majd a közösségi oldalak vagy applikációk nélküli életet.
• A modern mobileszközök hatására egy részük már asztali gépet vagy laptopot sem fog használni.
• Ez a vásárlási szokásaikat is megváltoztatja majd: Főleg online vásárolnak majd, kevesebb emberi kapcsolatuk lesz.

Kihívásokra készek

• Egy vállalkozóbb szellemű generáció lesz.
• Jobban iskolázottak lesznek, több információ áll majd rendelkezésükre, és a jellemzőik miatt a tanítási- tanulási módszerek is átalakulnak.
• Sokkal jobban felszerelt generáció lesz, mint a korábbiak: számos technológiai, infokommunikációs technológia és robotizáció fog a rendelkezésükre állni.

Kevesebb figyelem

• Sokkal gyorsabban keresik nagyobb adathalmazban a számukra releváns információt. Emiatt hozzászoknak a sokkal gyorsabb életvitelhez.
• Hamarabb elunják magukat. Az érdeklődésüket fenntartani sokkal nehezebb.

Az érdeklődési kör megváltozik

• A technikai világban az ő érdeklődésük is a technológiák felé fordul.
• Ezzel párhuzamosan csökkenő tendenciát fognak mutatni a sportok, és szabadtéri időtöltések terén.
• A digitális örökség miatt sokkal mobilisabbak lesznek: nagyobb hangsúlyt kap az utazás, mint a korábbi generációkban.
• Sokkal nagyobb hangsúlyt kap az életükben a környezetvédelem, mivel ők már beleszületnek a klímakatasztrófába.

Szociális kihívások

• Többségük idősebb szülőkhöz születik, hiszen a családvállalási kor az Y generációnak kitolódott, és kisebb családi közösségbe, mivel a szülők-nagyszülők között nagyobb a távolság. Sokuk egyke gyerek.
• Nagymértékben befolyásolja majd őket X és Y generációbeli szüleik hatása, sokáig „dédelgetik” majd őket.
• Mivel a fizikai emberi kapcsolataikból sokkal kevesebb lesz, és a kapcsolatok jelentős része a digitális térre tolódik, sokkal nehezebben boldogulnak majd az emberi kapcsolataikban. Ezért feltételezhetően komoly pszichológiai kihívásokkal szembesül ez a generáció: sokkal többször érzik majd magukat magányosnak, annak ellenére, hogy online elérhetőek.

Hovatovább mai ismereteink alapján az Alfa generáció tulajdonképpen csak egy „Z 2.0”, amely nem sokban tér el elődjétől, csak továbbviszi „örökségét”.

Na de akkor tényleg az ördögtől valók a kütyük, amik körbevesznek minket, és amiben a gyerekeink nőnek fel?

Úgy gondolom, ezt a mai világban már nem lehet megkerülni. Sőt, marha nagy hátránnyal indul, aki ettől elzárja a gyermekét. Ilyen a mai világ, és ezt el kell fogadni. Sőt megmutatni nekik. Megtanítani. Tanulni pedig elsősorban a mi példamutatásunkból tudnak.

Szóval az első és leglényegesebb kérdés minket mennyire szippantanak be ezek, mi hogyan állunk hozzá?

Fontos szem előtt tartani, hogy mindennek van helye egészséges keretek között – a televíziónak ugyanúgy, mint bármelyik kütyünek.

Viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy ezek a kütyük komoly szociális kihívások elé állítanak minket, ugyanúgy, ahogy a gyerekeinket is. A baráti, az emberi kapcsolatok egyre távolibbak már most is, egyre gyorsabbak. A legtöbb esetben pedig borzasztóan digitálisak. Azáltal, hogy Mi magunk minőségi és személyes kapcsolatokat ápolunk, fontos példamutatás a számukra. Az pedig, hogy időt, sőt minőségi időt töltünk a gyerekeinkkel, és a személyes kapcsolatunkat mi ápoljuk velük, hogy a családi eseményeket megéljük velük, bevonjuk őket, és a családhoz tartozást megélhessék, fontos alapja annak, hogy az ők későbbi emberi kapcsolatai hogy alakulnak, és egy olyan pont, amiből mindig töltekezhetnek.

Úgyhogy ha olvasod ezt a bejegyzést:

Tudd, borzasztóan hálás vagyok Neked az idődért. Mert az időnél, a Te idődnél nincs értékesebb.

De kérlek, most állj fel, és hagyd a p*csába az online felületet!

Menj oda a családodhoz, a barátaidhoz, a szeretteidhez, és ölelgesd meg őket. Ha erre nincs mód személyesen, akkor fordulj segítségért a kütyüidhez:  hívd fel őket, kérdezd meg, hogy vannak és szervezz meg egy találkozót velük, keress valami jó programot a neten.

Adj nekik az idődből.

Mert a kütyük csak eszközök. Utat nyitnak egymáshoz – de csak akkor, ha jól használjuk őket.