My Mommy Melody

A koronavírus, és az ekörül kialakult helyzet rengeteg változást hozott már most is magával, és még számos fordulatra lehet számítani a jövőbeli hatásaival kapcsolatban is, legyen szó oktatásról, politikáról vagy a munkavállalásról.

Sokan persze már spekulálnak, hogy mivel a párok jóval több időt töltenek otthon együtt, mint bármikor, a helyzet igazán az ő kezükre- na és nem mellesleg a családalapítási kedvükre - játszik, aminek 9 hónap múlva bizonyára meglesz az eredménye.

A dolog amúgy nem lenne egyedülálló: 2013-ban a CBS News lehozott egy riportot, miszerint a Sandy szupervihar után is volt egy érezhető baby boom Amerika keleti partján. Ugyanerről a jelenségről számolt be a Boston Globe egy 1978-as new-englandi hóvihar után és a 2017-es Harvey hurrikán után is, ami Texast sújtotta. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy érzelmileg is jobban egymásra hangolódtunk, mint más, átlagos hétköznapokon, mivel sokkal jobban rászorultunk egymás támogatására.

Viszont a szülőképes korban lévőek közül több ezren vesztették el a munkájukat, ami a jövő miatti szorongást csak mélyíti. Az ilyen szorongás pedig nem segíti elő a gyerekvállalást - véli Jennifer Johnson-Hanks, a Kaliforniai Egyetem szociológiai professzora.

Tehát a kutatók véleménye is megoszlik arról, mi lesz ennek a helyzetnek a következménye.

A dolog érdekességét fokozza, hogy Nemes Orsolya generációkutató felvetése szerint a mostani helyzet egy teljesen új generációt, a K generációt hozza létre - más néven karantén generációt. Tehát a most születő babák tényleg igazi kis karantén babák!

" Új generációk akkor születnek, amikor jelentős társadalmi, politikai, gazdasági és / vagy technológiai változások történnek a világban. És nem kérdés, hogy most ezek előtt állunk. Minden szakértő egyetért abban, hogy már semmi sem lesz olyan, mint "régen". Még nem látjuk pontosan, hogy milyen lesz az életük (nem véletlenül szoktuk a generációkat visszamenőleg meghatározni), de azt tudjuk, hogy jelentősen más, mint az idősebbeké. Nekik is és nekünk is. Minden szinten."
(forrás: Nemes Orsolya facebook oldala)

A baby boom-ot akadályozó tényezőkről a Gyere Baba program egyik kidolgozójával és vezető pszichológusával, Soponyai-Nagy Krisztinával és a Ne Add Fel Anyukám blog szerzőjével, B. Judittal beszélgettem.

Lelki gátak a fogantatásban - beszélgetés Soponyai-Nagy Krisztinával

Mit gondol, milyen hatással lesz a párokra az önkéntes karantén és a vírus miatt kialakult helyzet? Várható a születésszám emelkedése?

N.K: Sokaktól hallottam, hogy ebben a helyzetben a kényszerű összezártságban több baba fogan meg… bár nagyon jó lenne, ha így történne, mégis ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok.

Mind egyénileg, mind párkapcsolatilag egy nagyon megterhelő időszakról van szó.

Akik azért maradnak otthon, mert elveszítették a munkájukat, azoknak komoly megterhelést jelent az egzisztenciális bizonytalanság. Más esetben a munkavégzés frontján az új helyzet alkalmazkodást követel, ami szintén sok energia-befektetéssel jár: máshogy kell az idővel bánni, máshova kerül a figyelmi fókusz. Lehet, hogy nyerünk azzal időt, hogy nem kell utazni, viszont nemegyszer ezt is a munkára szánjuk, nagyon könnyen bele lehet abba csúszni, hogy szétfolyik a nap, ha hiányzik a struktúra.

Mindehhez pedig jön a megváltozott helyzetben az a fajta szoros összezártság, amelybe a pároknak is bele kell tanulniuk: újra fel kell osztani az életteret, újra kell tanulni a mindennapos rutin szervezését és elvégzését a megváltozott keretek között is. Nagyon lényeges a helyes arányok megtalálása a „külön” és az „együtt” vonatkozásában, jusson lehetőség arra, hogy zavartalanul magunkban legyünk, de arra is, hogy ne párhuzamos valóságokban éljünk, hanem minőségi időt töltsünk együtt.

Van olyan kliensem, aki már több, mint 10 éve van együtt a párjával, de saját bevallása szerint ennyi időt, ráadásul ilyen intenzíven még sosem töltött együtt a párjával.

Attól pedig, hogy a párok otthon maradnak, a korábbi problémáik és párkapcsolati gondjaik nem tűnnek el, azokkal ugyanúgy meg kell birkózniuk, azzal ugyanúgy dolgozniuk kell. Sőt, inkább a kialakult helyzetben, összezárva még inkább előtérbe kerülnek a mélyen húzódó, hosszú ideje fennálló feszültségek. De az is előfordulhat, hogy a megváltozott helyzet teljesen új problémákat, konfliktusokat hoz elő.

Úgy gondolom, emiatt a szakemberekre legalább annyira szükség van, ha nem jobban, mint korábban.

Mit tapasztalnak, milyen gyakran fordul elő, hogy annak ellenére, hogy nincs fizikai tünet, nem jön a baba? Tehát pl. 10 párból mennyit szokott érinteni?

N.K: A  terméketlenség okait kutatva, azt látják, hogy kb. 30%-ban női eredetűek az okok, ugyancsak 30%-ban van a férfiak oldalán a probléma, 20% közös, és a fennmaradó 20 % esetében ismeretlen eredetű az ok, azaz nincsen kimutatható szervi ok a meddőség hátterében. Sokszor hallom a klienseimtől, hogy megnyugtatóbb egy tünettel szembesülni, mint annak a bizonytalanságát megélni, hogy nem tudják, miért nem fogan meg a baba. Én azonban nem húznék éles határvonalat a fizikai és a lelki háttér között, mert a testi működés és a pszichés állapot szorosan összefügg. Nehezen tudom elképzelni, hogy a tünetek hátterében ne lennének lelki okok is, mint ahogy az is világos, hogy a lelki tényezők hatására ki is alakulnak betegségek. Az a kérdés, hogy megtaláljuk-e az összefüggést a testi és a lelki szinten megjelenő dolgok között. Elképzelhető, hogy a stressz káros hatásai adott esetben még nem jelennek meg konkrét, kézzel fogható tünetekben, de az ennek következtében fellépő hormonális változások akadályozzák a fogantatást.

A GyereBaba Programban ezért sokszor olyan párok is részt vesznek, akiknél nincs kimutatható szervi ok a háttérben, de olyanoknak is tudunk segíteni, akiknél orvosilag igazolható oka van a nehézségeknek. A tapasztalat az, hogy a lelki oldallal való munka, a pszichés blokkok feloldása a fizikai gondjaikra is pozitív hatással van, mitöbb a mesterséges beavatkozások sikerét is növeli.

Milyen lelki okok merülnek fel a leggyakrabban, amik gátolják a gyermekáldást?

N.K: Ha a terméketlenség valamennyi lehetséges lelki okát egy csokorba gyűjtenénk, nagyon színes volna a paletta. Ráadásul a meddőség általában nem egy-egy okra vezethető vissza, hanem több ok együttesen van jelen, így a termékenység útjában álló akadályok összetettek.

A meddőség lelki okait számba véve mindenképp érdemes a családtörténetből kiindulni. Előfordul, hogy a fogantatási nehézségek mögött rossz családi minta áll. A szülők válása vagy tarthatatlan rossz kapcsolata, a család könyörtelen mércéi, a nem megfelelő lelki kapcsolódás, ne adj’ isten családon belüli erőszak mind-mind komoly terheket róhat az emberre. A megélt rossz élmények hatására előfordulhat, hogy valaki nem képes „családban”gondolkodni, vagy csak nem akarja a rossz mintát továbbadni.

Nem ritka azonban az sem, hogy korábbi generációkat ért nehézségeket, traumákat örökölnek meg, cipelnek tovább. Ha például valaki a felmenők közül – akár a nagymama vagy a dédnagyanya – megélte, hogy elvesztett egy gyermeket/magzatot, a veszteség, a gyász – akár tudattalanul is, generációkon át – nyomot hagy, negatívan befolyásolhatja gyermekvállalást.

A leggyakoribb okként a stressz szokott felmerülni, amit pedig végtelenül sok okra lehet visszavezetni: munkahelyi légkör, munkahelyi követelmények, a feszített és megterhelő napirend, túlterheltség, de lehetnek párkapcsolati konfliktusok, családi problémák, barátok közötti súrlódások, amelyek feszültséget okoznak, növelik a stresszt.

Ezért nagyon fontos, hogy minél több stressz-levezető technikát ismerjünk, hogy legyenek eszközeink a stressz csökkentésére.

A hosszú ideje babára vágyó párok esetében a stressz duplán jelentkezik, hiszen a terméketlenség következtében is fellép feszültség.

A szülő-szereppel kapcsolatos bizonytalanságokkal, félelmekkel is számolni kell:

- stressz attól, hogy ebben a leendő új szerepében, a szülő szerepben hogyan fogja megállni az illető a helyét és ezt hogy egyezteti össze a korábbi, dolgozó és nő/férfi szerepével

- egzisztenciális félelmek, hiszen a gyerekvállalás azért anyagilag is elég megterhelő

- stressz attól, hogy nem jön össze egyből, és csak mennek a hónapok.

Egyre több párnak van szüksége az asszisztált reprodukciós kezelésekre, az orvosi beavatkozás szintén plusz stresszfaktor az amúgy is hosszú listában.

(A stresszről bővebben a GyereBaba program másik vezető pszichológusa, Dr. Kéri Ibolya beszélt bővebben a VírusKlub előadásán, amit IDE kattintva lehet elérni.)

Azt tapasztaltuk, hogy a meddőség hátterében állhat:

1. stressz
2. életmód és betegségek
3. bizonytalanság / félelem a szülőszereppel kapcsolatban
4. párkapcsolati problémák
5. élettörténetben rejlő tapasztalatok, viselkedésminták, traumák, amelyek megterhelték a személyiséget

Nem csupán előadásos, száraz formában beszélünk a lehetséges elakadásokról és azok okairól, hanem igyekszünk gyakorlatokkal a megoldást is megtalálni. Dolgozunk relaxációs technikákkal, mozgásos (pl. Aviva) gyakorlatokkal, de sok a páros gyakorlat, kreativitást igénylő, a résztvevők megküzdési képességét fokozó tréningelem is.

Annak ellenére, hogy lehet más és más a meddőség lelki háttere a férfiaknál és a nőknél, nagyon jó, hogy a leendő szülők egymással értékes minőségi időt töltve, közösen dolgozhatnak a probléma megoldásán a GyereBaba Program hétvégéin, ez kifejezetten megerősíti a párkapcsolatot, arról nem is beszélve, hogy a baba a kettőjük közös ügye.

(A programról bővebben IDE kattintva lehet többet megtudni.)

 A honlapon számos opciót felsorolnak A terméketlenség kezelési módja c. bejegyzésben, ami segíthet elérni a hőn áhított babát. Mit gondol, mitől lehet jobb, vagy mitől lehet hatékonyabb egy "Gyere baba program", mint pl. egy Gyuri bácsi féle teakúra?

N.K.: Ezek nem vagy-vagy módszerek, tökéletesen megférnek egymás mellett, sőt! A Program egyik előnye a komplexitásában rejlik, a tudományos eredmények, a mindig aktuális információk átadásán kívül a résztvevők megtanulnak technikákat, lehetséges módszereket, amelyek segítik a fogantatást. A felvonultatott eszközökből mindenki egyénileg választja ki, hogy mit érdemes és mit tud tartósan az életének részévé tenni annak érdekében, hogy megérkezzen a várva várt baba.

Meddő küzdelem korona alatt - kórház körkép karantén alatt szubjektíven Judittal, a Ne Add Fel Anyukám blog szerzőjével

Hogy látod, hogy alakult a reprodukciós helyzet a kórházaknál? Sikerült jól intézni, zökkenőmentes volt?

B.J.: Borzasztóan rosszul intézték a reprodukciós intézetek a vírushelyzetet, én úgy látom: Nagyjából március 10 körül megállt az élet a reprodukciós intézeteknél, és átmenetileg bezárták kapuikat. Majd kb 1. hét után bejelentették, hogy ismét kinyitnak a klinikák, miközben a bezárásra sem lett volna szükség, legalábbis ilyen drasztikus módon biztosan nem.  Mert néhány fizetős intézmény továbbra is nyitva maradt és mai napig nyitva van, és folytatták a megkezdett kezeléseket azzal a módosítással, hogy a visszaültetést nem javasolják.  Ezzel a fejetlen, nem jól megtervezett lépéssel megkezdett stimulációkat állítottak le egyik pillanatról a másikra, ami személyes megítélésem szerint nagyon meggondolatlan és kegyetlen döntés volt. Hiszen egy stimulációs kezelés nagyon megterhelő, volt, akinek a leszívás előtti napokban csapták be az ajtót az orra előtt, miközben a hormonkúra alatt tele volt hormonokkal, és ott állt, hogy hiába lett x db petesejtje, az most mind kárba vész és hormonokkal is telepumpálták magukat teljesen hiába! Nem mellesleg fizikálisan sem épp egy kellemes érzés, amikor az embernek feszülnek a petefészkei a sok, stimulált petesejttől.

Sajnos sokaknak az utolsó esélyét vették el attól, hogy valaha is vér szerinti gyermekük legyen! Hiszen vagy a kora miatt kifut az időből, vagy nem bírja már a szervezete a további stimulálást.

Titeket hogy érintett a dolog és ti mit tapasztaltatok a vírushelyzetből?

B.J.: Nem titok, de mi fizetős intézménybe járunk, ezekben az intézményekben pedig - szerencsére nem állt le igazán az élet (Egyébként sok olyan történetet hallok, aki sos-ben bejelentkezett fizetős intézetbe, hogy szívják le neki a petesejteket, hogy ne vesszenek kárba, ami nem kis anyagi megterhelést jelenthetett pluszba).. Nekem is nagyon rezegett a léc március közepén, hogy meglesz-e a leszívás, és hogy utána is lesz-e biológus, aki tudja ellenőrizni a dolgokat. De szerencsére minden rendben ment, így nekünk az utolsó natív ciklusból származó kis hősünk is le lett fagyasztva.

Amikor a vírushelyzet elérte a kórházakat, az eljárás vége felé tartottunk szerencsére, akkor már csak hőmérséklet ellenőrzés és kérdőív kitöltése után engedtek be, és kötelező volt a kesztyű és a maszk viselés (az egy más kérdés hogy itt adnak is mindenkinek aki belép). Férjem csak a mintaadás ideje alatt tartózkodhatott bent az épületben, aztán mennie kellett. Egyesével voltunk a szobába, szóval én biztonságba éreztem magam. Nekünk szerencsénk volt, és mi be tudtuk fejezni a stimulációs folyamatot.

Viszont a mi intézményünknek is az az állásfoglalása, hogy stimulációkat csinálnak, sőt ha szeretnénk vissza is ültetnek, de nem javasolják, amíg nem lehet tudni, hogy a vírus meddig is milyen intenzitással lesz jelen Magyarországon. Szóval részben önkéntesen, részben muszájból (józanész alapján) parkoló pályán vagyunk. 

Hogy érzed most magad? Sikerült feldolgozni a parkolópályát?

B.J.: Mostanra kezdett eluralkodni rajtam az apátia, hogy már megint csak állunk, várunk, Godot-ra. Megvisel, nagyon is, de leginkább az, hogy nem tehetek semmit annak érdekében, hogy haladjunk tovább. Szóval én most belevetem magam a tanulásba (online tanfolyam), meg próbálom rendezni a mozgás, diétás étkezés egyensúlyt, ami sajnos a stimulációk alkalmával felborult. Bízom benne, sőt tudom, hogy rövidesen teljes gőzzel újra belevetheti magát minden gyerekre vágyó pár a terméketlenségi kezelésekbe. 

Lehet, hogy a karantén nem játszott a kezünkre a babához vezető úton, de rengeteg tanultunk belőle, ami csak segíteni fog benne az év hátralevő részében.

Update: az interjú óta újraindultak a kezelések az intézetekben, tehát a vírushelyzet nem áll tovább a gyerekre vágyó párok útjában :)

HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, OSZD MEG MÁSOKKAL IS, VAGY HAGYJ EGY KOMMENTET!
FRISS TARTALMAKÉRT KÖVESD AZ INSTAGRAMM ÉS FACEBOOK OLDALT!